Szintén említésre méltó, hogy Bárándy minisztersége alatt enyhítettek az első Orbán-kormány szigorú drogpolitikáján: a 2002-ben hivatalba lépő MSZP–SZDSZ-kormánykoalíció már a kormányzása kezdete előtt világossá tette, hogy változtatni kíván a polgári kormány szigorú drogpolitikáján: Bárándy Péter már igazságügyminiszter-jelöltként kijelentette a Népszabadság szerint, hogy elhibázottnak tartja „például az eseti kábítószer-fogyasztókra, az egy-egy cselekménybe belesodródottakra vonatkozó szabályozást”. Ennek megfelelően a baloldali parlamenti többség 2003-ban módosított az első Orbán-kormány által szigorított elterelési szabályokon és lényegében visszaállította a korábbi szabályozást, azaz már nem csak a függő fogyasztók számára tette lehetővé az elterelési lehetőséget: a 2003. március 1-jén hatályba lépő rendelkezés alapján – a Beszélő nevű lapban megjelentek szerint – „ismét az összes fogyasztó, aki csak kisebb súlyú drogos bűncselekményt követett el, választhatja az elterelést. A nem függő és még csak nem is rendszeres szerhasználó alkalmi fogyasztókra vonatkoztatva létrehozták az elterelés új formáját: a felvilágosító-megelőző szolgáltatást.”
Bajnaitól a Kontroll Csoportig
Bárándy Péter 2010 után sem szakad el a politikától: 2012-ben a Bajnai Gordon visszatérését elősegítő Haza és Haladás Egyesület alapítója is volt, ami nem meglepő, hiszen az egykori igazságügyi minisztert a Bajnai-kormány idején, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Bárándy Péter a 2015-ben megalakult és az Orbán-kormány leváltását célul kitűző Kontroll Csoport megalakulásában is részt vett, de végül nem végeztek érdemi tevékenységet. Sőt, a szervezkedésben részt vevő Balázs Péter külügyminiszter végül le is tagadta a csoport létezését. Mint fogalmazott: „tárgyaltak már arról, hogy miként lehetne az országot jobban kormányozni, de a Kontroll Csoport néven emlegetett baloldali értelmiségi kör nem létezik.”
A puccs sem sok?
Magyar Péter nyilatkozatai kapcsán érdekes összefüggés, hogy Bárándy Péter a baloldal 2022-es győzelme esetén alkotmányos puccsban is részt vett volna, hiszen azok közé a jogászok közé tartozott, akik a baloldal győzelme esetén az alaptörvény feles többséggel történő semmissé tételét javasolták: a volt igazságügyi miniszter – Fleck Zoltánnal, Lengyel Lászlóval és Vörös Imrével egyetemben – azt javasolta, hogy „az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az alaptörvény semmisségét”.
Donáth László…
Bárándy Péter védte Donáth Anna egy nővel szembeni testi sértés miatt elítélt apját is. A volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, Donáth Lászlót a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház egyik dolgozója jelentette fel még 2019-ben. A női alkalmazott állítása szerint az evangélikus lelkészként tevékenykedő volt politikus korábban több esetben is szexuálisan közeledett hozzá, fogdosta és ajánlatokat tett neki, egy esetben pedig fojtogatta.
… és Ahmed H.
Szintén Bárándy védte a 2015-ös röszkei ostromban kulcsszerepet játszó Ahmed H-t. Az Origó beszámolója szerint „Ahmed H.-ról és az ügyéről azt kell tudni, hogy a férfi az emlékezetes 2015. szeptember 16-i röszkei ostromban vállalt meghatározó szerepet. Kövekkel dobálta meg a magyar határt védő rendőröket, illetve arra szervezkedett, hogy a Szerbia felől feltorlódott tömeget maga mellé állítva rákényszerítse a magyar szerveket, hogy engedjék be az illegális migránsokat Magyarországra. Ezek miatt bíróság elé állították, tavaly november végén pedig tíz éves letöltendő büntetést kapott első fokon. A Szegedi Törvényszék döntése értelmében a szír menekült terrorcselekményben működött közre, illetve a határzár tiltott átlépésében is bűnösnek találták.”
Bárándy az elsőfokú ítélet után vette át Ahmed H. ügyét, akit végül öt év börtönre ítéltek a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében.